Solymári vízesés és vár, Rózsika-forrás – Kirándulás tipp
utazás | Magyarország | kirándulás | Solymár | vízesés | Rózsika-forrás | Solymári vár | megközelítés Solymári vízesés és vár A Budai-hegységben található Jegenye-völgy alsó
- Magyarország
- Tata
Tatai Fényes Tanösvény
- Magyarország
- Tata
Tatai Fényes Tanösvény
Tatai Fényes Tanösvény
utazás | Magyarország | Tatai Fényes Tanösvény| túra leírás | programok | Tata
Tatai Fényes Tanösvény – Tata és környéke számos kikapcsolódási lehetőséget kínál a természet szerelmesinek. Egyik legnépszerűbb látnivaló az egész évben, szezonon kívül is látogatható Tatai Fényes Tanösvény. A tanösvény egy tizennyolc állomással rendelkező, 1,5 kilométer hosszú ökoturisztikai útvonal, mely interaktív módon mutatja be a fürdő területének természeti kincseit. Egyszerre informatív és szórakoztató turisztikai attrakció, mely bővelkedik kalandokban: önállóan, kötélhídon és csónakkal járhatják be a látogatók, és megcsodálhatják a karsztforrások lenyűgöző élővilágát. A tanösvényt a látogatóközpont helyi élővilágot bemutató kiállításai és foglalkozásai egészítik ki. A tatai ökoturisztikai tanösvény ideális célpont családosok és iskolai csoportok, valamint az aktív pihenés iránt érdeklődő turisták számára. A tanösvény és Tata környéke több napos időtöltést biztosít az idelátogatóknak.
Forrás: https://tataifenyestanosveny.hu
Tatai Fényes tanösvény –
fontos információk
.
- Egy napos program esetén kössük össze a 10 km-re fekvő Agostyáni Arborétummal
- Parkolás a bejárat előtt jobbra, kiépített parkolóban lehetséges
- A Tatai Fényes Tanösvény háziállattal és kerékpárral nem látogatható!
- A Tanösvény belépőjegy fizetési lehetőségek: bankkártya, készpénz és SZÉP Kártya (szabadidő zseb).
- Csapadékos időjárás esetén a cölöpsétány rendkívül csúszós, ebben az esetben érdemes megfontolni a látogatását.
- Nyitva tartás: minden nap 9.00 — 16.00 Utolsó jegyértékesítés 15.00-kor!
A tanösvényt kötelező elhagyni 16.00-ig! - Jegyárak: teljes árú jegy 1,600 Ft, 3 év feletti gyermek, nappali tagozatos diák és nyugdíjas jegy 1,200 Ft
- Szakvezetést legalább 1 héttel korábbi, előzetes megrendelés alapján tudnak biztosítani! Foglalás: okokozpont@tataivaroskapu.hu vagy +3630/562-60-60
tatai fényes tanösvény
Fényes-fürdő
A Fényes-fürdőt előszőr 1977-ben nyilvánították védetté. A fürdő teljes területe helyi jelentőségű természetvédelmi területté vált. A rendszerváltást követően a régi megyei tanácsi határozatok hatályukat vesztették, ezért Tata Város Önkormányzata egy 1992-ben megalkotott rendeletével ismét helyi oltalom alá helyezte a területet.
1913-ban alakították ki a karsztvizekre épült Fényes-fürdőt, mely a mai napig működik a forrásvidék északi végében. A Tata város központjától mintegy 3 km-re, a Fényes Forrásvidéken fekvő Fényes Fürdő és Kemping egy közel 30 hektáros természetvédelmi területen fekszik.
A Fényes Fürdő strandfürdő része májustól szeptemberig tart nyitva, szezonon kívül érdemes elsétálni a gyönyörű Grófi-tóhoz, a szauna mellett.
A Fényes-források a helyi védelmen túlmenően, a Ramsari Egyezménybe felvett Tatai-tavak részeként 2006 óra nemzetközi oltalmat is élveznek.
Tatai Fényes tanösvény
A cölöpsétány 2015-ben épült, és 1,5 km hosszan fut a láp fölött. A túra maga egy kört ír le. Miután megvettük a belépőt és áthaladtunk a nagy fakapun mindig tartsunk majd balra.
Látnivalók a tanösvényen
- látogatóközpont és a forráskút
- Nagy-Égeresben található kilátótorony
- éger láperdő
- források
- kötélhíd
- horgásztó
- pihenő móló
- vizes élménypark
Az elvarázsolt láperdő
.
Mielőtt egy igen különleges, korábban szinte teljesen ismeretlen világba lépnénk, ismerkedjünk meg a láperdők néhány alapvető jellegzetességével. A láperdők csaknem állandó vízborítás alatt álló erdők, melyek domináns faja a Fényes tanösvényen az enyves éger. A fák gyökérzete a talaj szintje felett kiszélesedik és támasztékként szolgál, úgynevezett égerlábakat alkot. A vízállás itt mindig magas, a szabad talajfelszín nyáron, szárazság idején sem látható. A lápok pangó vize oxigénszegény körülményeket teremt, a lassan rothadó növényi részektől a víz barnás színűvé válik.
A lápok is élnek, változnak, fejlődnek az évszázadok, évezredek folyamán. A Fényes-források langyos hőfokú vizeivel áztatott égerlápok szinte „úsznak” az alulról folyamatosan fakadó karsztvizem. Ahogy változik a lápot tápláló források vízhozama, vagy ahogy az egyes láperdő részek elöregednek, úgy maga az egész láperdő is más-más képet mutat. A lápok tehát folyamatosan változnak, és ez a változás ma is tart…
Az itt található láperdő, azért is különleges, mert magán viseli a XX. század emberi hatásit is. Amikor a Fényes-források 1973-ban elapadtak , az addig úszó, lebegő éger láperdő csaknem 1 métert süllyedt addig, amíg az utolsó pillanatban, 2001-ben újrafakadtak a források. Bármilyen hihetetlen, de ahol most vizet látunk ott szinte mindenhol száraz lábbal járható erdők voltak másfél évtizeddel ezelőtt. Az azóta évente átlagosan 1-2 méterrel emelkedő karsztvíz a megsüllyedt égereket igen gyorsan elöntötte és fák jelentős része szinte „megfulladt” a hirtelen magassá váló vízben.
A Karsztvíz
.
A karsztvíz a karsztosodó kőzetek (például mészkő, dolomit) hasadékaiban és üregrendszereiben található gravitációs víz. A víz a felszínről részben beszivárgással, részben víznyelőkön keresztül jut a hegység karsztosodó mélyebb rétegeibe. A karsztosodás egy kémiai mállási folyamat, melyek során a vízben oldott szabad szén-dioxid és vízhőmérséklet függvényében karbonát válik ki.
A mészkő hegységek belsejében felgyülemlő karsztvíz a természetes megcsapolást jelentő állandó vagy időszakos forrásokon át jut ismét a felszínre. A Dunántúli-középhegység térségében több nagyhuzamú karsztforrás ismert főleg Tapolcafő, Tapolca, Hévíz és Tata térségében, de ilyenek a budai termálfürdők forrásai is.
Fényes Tanösvény és Forrás különleges növényvilága
.
A Fényes, egyedülálló természeti adottságai révén rendkívül gazdag, változatos flórával büszkélkedhetett. Ennek oka mindenekelőtt a langyos forrásvizek biztosította különleges mikroklímában keresendő. Az itt megfigyelt több mint 300 növényfaj között 30 védett, fokozottan védett illetve Vörös könyves faj található.
A források elapadása előtt, olyan növényritkaságok is éltek itt, mint a lápi hízóak, a színes békaszőlő, a lábi Bence, a fehér májvirág, a keskenylevelű gyapjúsás és a széles levelű gyapjúsás. Ezeknek mára sajnos hírmondójuk sem maradt, de néhány védett és fokozottan védett növényfaj a mai napig is megfigyelhető itt.
E területen két élőhely típus találkozik: a magasabb térszínen homoki sztyeprét tenyészik, míg a távolabbi, alacsonyabb részen egy kiszáradó láprét található.
"A Vörös Könyv azoknak a fajoknak a felsorolása és ismertetése, amelyeket a kipusztulás veszélye fenyeget, vagy már sajnos ki is pusztultak bizonyos területről vagy egész Földünkről. A vörös a veszély színe, ezért az élet számos területén használjuk tiltás hangsúlyozására. A "Vörös Könyvek" az egész emberiséget szólítják fel a tiltás szavával az élővilág további pusztításának megakadályozására. Vörös Könyveket 1966 óta adnak ki rendszeresen, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió kezdeményezésére. Eddig közel 200 olyan könyv jelent meg, amely különböző területek, országok kipusztult, illetve veszélyeztetett fajaival foglalkozik, de vannak az egész világra érvényes Vörös Könyvek is. Utóbbiak a Nemzetközi Természetvédelmi Unió gondozásában készülnek. Az első magyar "Vörös Könyv" 1990-ben jelent meg. Ez a kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajokat egyaránt tartalmazza."
Egyéb programok
Tata
.
A 25ezer lélekszámú kisváros területe és környéke a régészeti adatok alapján már a kőkor előtt, az őskorban is lakott volt. A vadban gazdag erdőknek és a meleg vizű forrásoknak köszönhetően gyakorlatilag folyamatosan éltek itt emberek.
A tatai vár ma kiemelt műemlék, amely egy mocsarakkal és vízzel körülölelt sziklamagaslatra épült 1397-1409 között. Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király idejében élte fénykorát, mint királyi nyaralókastély, de későbbi uralkodók is szívesen időztek itt. A város és vonzáskörzetének újkori történelmére nagy hatással volt az Esterházy család grófi ága, akik szívesen láttak vendégeket ebben az uradalmi központban. A 19. század végére, a 20. század elejére Tata a budapestiek kedvelt nyaralóhelyévé vált, és ez egyben jelentős ipari fejlődést is eredményezett a városban.
Tata és környéke méltán híres arról, hogy több olyan fesztivállal tud a nagyközönség elé állni, melyek helyi és kistérségi vonzerejükön túl országos, sőt nemzetközi hírnévvel rendelkeznek.
Tata és környéke – programok
- A Kuny Domokos Múzeum a várban,
- a Német Nemzetiségi Múzeum az egykori Nepomucenus-malom épületében,
- a Geológus Kert a Kálvária-domb tövében méltán népszerűek nem csak a hazai, hanem a külföldről érkező látogatók körében is.
- Az Öreg és a Cseke-tó,
- valamint a Fényes forrás vidék területe a vizek, a vízi sportok és a horgászat kedvelőinek,
- az Angolpark
- az Által-ér völgye,
- az Agostyáni Arborétum és Ökofalu és
- a Gerecse hegység a természet szerelmeseinek kínál kikapcsolódási lehetőséget.
Tetszett a fenti bejegyzés? Ha igen, akkor látogass el a Kéz kilátóhoz is: Kéz kilátó túra leírás
TOVÁBBI BEJEGYZÉSEK
Pilis tető és Dera-szurdok egy kicsit másképp
Dera-szurdok | Pilis | utazás | Magyarország | túra | látnivalók Pilis tető és Dera-szurdok egy kicsit másképp! A Pilis tető és a Dera-szurdok rendkívül
Pusztatorony, Somogyvámos büszkesége
utazás | Magyarország | Pusztatorony | Somogyvámos | programok | romtemplom A Pusztatorony Somogy megye egyik legjelentősebb középkori templomromja, melyről leginkább légifelvételeket találunk az interneten.
